Adjon az isten

 

 

Vitéz Bányai Horty Miklós

 

HORTHY Miklós (1868–1957)

Tengerésztiszt, politikus. 1886-ban lett a hadiflotta tagja. 1909 és 1914 között Ferenc József szárnysegéde. Az első világháború kitörését követően különböző hadihajókon szolgál. A hadműveletek során megmutatkozik rendkívüli parancsnoki tehetsége. A háború végén ellentengernagy, a Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka. A proletárdiktatúrát követően 1920. március 1-től 1944. október 15-ig Magyarország kormányzója. Külpolitikájának alapvető célkitűzése a trianoni békeszerződés revíziója volt. Ennek érdekében kereste a szövetséget Német- és Olaszországgal is. Bár Hitlerrel kölcsönösen nem szerették egymást, nem látott más utat a magyar érdekek érvényesítésére, mint a németek mellett való fegyveres beavatkozást, melytől barátjának, Teleki Pál miniszterelnöknek az öngyilkossága sem tartotta vissza. Igyekezett minimális szinten tartani a németek rendelkezésére átadodott haderő létszámát, sőt 1942-től az angolszász hatalmakkal titkos béketárgyalásokat folytatott. A belpolitikájában mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőségesektől tartózkodó Horthy nem látta, hogy a hadsereg és főként a tisztikar fiatalabb tagjai a politizálást megtiltó rendelkezései ellenére egyre inkább politikai céljaik megvalósítását is szem előtt tartották, és a szélsőséges mozgalmakban vélték megtalálni érdekeik képviselőit. Magyarország német megszállása után igen szűk mozgástere maradt, bár miután belátta, hogy ellenkező esetben nem kerülheti el a felelősségre vonást, leállította a zsidóság deportálását. Megpróbálta kivonni az országot a harci cselekményekből, de miután 1944. október 15-i kiugrási kísérlete nem sikreült, a hatalmat átadta Szálasi Ferencnek. Ezután a németek, a háborút követően pedig az amerikaiak fogságába került. A nürnbergi per során tanúként hallgatták ki

 

 

Gépészmérnök, kormányzóhelyettes, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó idősebb fia.

1904. december 9-én született Pólában. Iskolaéveit Bécsben végezte, megtanult franciául és angolul. 1922-1928 között tanulmányokat folytat és oklevelet szerez a budapesti József Nádor Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán. 1927-ben szerez repülővezetői képesítést. 1929. júniustól szeptemberig üzemmérnök a csepeli Weiss Manfréd gyárban. 1929. októberétol 1930. októberéig a Ford műveknél van alkalmazásban az Egyesült Államokban. 1930-1940 a MÁVAG főmérnöke, majd igazgatóhelyettese, igazgatója, egyidejűleg vezérigazgató helyettes. A tervezőcsoport élén sok nagyobb fejlesztésben vett részt, pl. a 424-es gőzmozdonyéban. 1934 -től 1938 -ig cégvezetője, 1938 -tól haláláig vezérigazgatója volt a cégnek.

1942. február 19-én az Országgyűlés kormányzóhelyettessé választja. 1940. április 27-én köt házasságot gróf Edelsheim Gyulai Ilonával, és 1941. január 17-én megszületik a fia, ifj. Horthy István. 1941-től államtitkárrá, 1942 februárjától pedig kormányzóhelyettesé lépett elő. Az országban a "kiskormányzó" igen nagy népszerűségnek örvendett.

1927-től vezetett repülőgépet, tartalékos tisztként került a frontra. 1942. augusztus 20-án búcsúbevetésének szánt repülésekor az ukrajnai Alekszejevka városka mellett elvesztette uralmát Héja típusú gépe felett, és lezuhant. Balesetének gyanús körülményei, valamint az a tény, hogy náciellenes volt, mely véleményét időnként nem is rejtette véka alá, a halálának okaihoz sok legendát és találgatást fűztek, melyekre mind a mai napig nem sikerült cáfoló, vagy megerősítő bizonyítékot felmutatni. A kenderesi családi sírboltban van eltemetve.

 

 

vitéz Horthy István kormányzóhelyettes
(középen repülőtiszti ruhában) a szovjet fronton. 1942 nyarán.



vitéz Horthy István kormányzóhelyettes, repülő főhadnagy
a Dongó század Héja vadászgépén felszállás előtt a doni fronton. 1942 nyarán.

 

A Vitézi Rend hitvallása, célja és eszménye

A Vitézi Rend tagjai a háborúk harcterein és a nemzeti felkelésben kiválóan megállták a magyar katonaeszmény próbáját. A vitézi cím is ennek a magatartásnak a jutalmazása, amely egyúttal érvényes a magyar katonaeszmény ápolására és a leszármazottakra is elévülhetetlen kötelezettséget jelent.

Katonaeszmény nélkül nincs önálló állami lét. Hiszünk abban, hogy a történelmi áldozat oltárán nem volt hiábavaló ezeregyszáz esztendő becsületes küzdelme. Azáltal, hogy a Vitézi Rend eszményeként, elsőrendű céljául tűzte maga elé a katonaeszmény ébrentartását, bizonyságot tett arról, hogy ma is, híven az évezredes hagyományokhoz, a kereszténység-keresztyénség, a nemzeti öntudat és a hősi életszemlélet alapján áll.

A Vitézi Rend célja: volt az 1920-ban történt létrehozásakor:

kitüntetni és megjutalmazni azokat, akik a világháborúban és a forradalmak idején vitézségükkel és hazafias érzésükkel kitűntek, a hazához feltétlenül hű és megbízható egyénekből és azok leszármazóiból

és az előbbiekkel együttesen célja ma is:

hogy tagjai családjukkal erős, keresztény – keresztyén erkölcsű, békében bölcs és dolgos, háborúban erős, hazánkhoz mindenkor és minden körülmények között hű, nemzetfenntartó, a magyar társadalmat erősítő szervezetet képezzenek, hogy azokat megjutalmazza és a magyarság hűségében megtartsa, akik a világháborúban és a nemzeti felkelésekben egyéni önfeláldozásra kész vitézségükkel és nemzeti érzésükkel tűntek ki, hogy érdemeik méltánylásával ápolják a hazafias erényeket.

A Vitézi Rend eszménye: a Rend tagja lehet az (az előírt feltételeknek is megfelelő személy), aki Istenbe vetett hittel kész élete árán hazáját megvédeni, aki síkraszáll olyan konzervatív ötvözetű, szociális és demokratikus eszményekért, mint Isten, haza, család, demokratikus társadalmi rend, független ország, jogegyenlőség, egyben vallja Trianon jogtalanságát és harcol minden szélsőséges parancsuralmi megnyilvánulás ellen.

válságos időre nemzetvédelmi szervezetet alkotni,