Adjon az isten

 

 

történelmi zászlók

Rákóczi fejedelem zászlaja

Történelmi zászló

Történelmi zászló

 

A kortárs szóhasználatban „magyar módra vágott”, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelem jelmondata olvasható: Iustam causam deus non derelinqvet (Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten). A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti másolata.

Thököly Imre fejedelem zászlaja

Történelmi zászló

Történelmi zászló

 

Thököly Imre fejedelem zászlajáról semmiféle adat nem maradt fenn, ezért a zászló egy XVII. századi erdélyi zászlónak a rekonstruált változata. Vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejű sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság lombkoronával ékesített címere. A zászló csúcsa különösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak.

 

Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja 1660-ból

Történelmi zászló

Történelmi zászló

 

A XVI-XVII. század megszokott, fecskefarkú formájú zászlaja, zászlólapján a korra igen jellemző lángnyelves díszítő motívumokkal. Ez a lángnyelv Európában Krisztus vércseppjeit szimbolizálja, és elsőnek a johannita lovagok zászlaján jelent meg a XII században. Vannak arra utaló jelek, hogy Kelet-Európában és hazánkban a lángnyelvek elterjedését segítette az, hogy ezt a motívumot keleten is előszeretettel alkalmazták. A zászló alapszíne a kor kedvelt vöröse. Itt látható hátoldalán keresztre feszített krisztusábrázolás látható, "E jelben győzni fogunk" felirattal és az a1660-as évszámmal. A zászló előlapján Nyitra vármegye címere látható, amelyen Szt. László és a kun vitéz harca ábrázoltatik. A hagyomány szerint ennek a zászlónak az eredetije Buda 1686-os ostrománál részt vett a vár felszabadításában. A zászló rekonstrukciója kortárs rajz alapján készült.

Bocskai István szalontai hajdúinak hadnagyi standardja

Történelmi zászló

 

A zászló egy XIX. századi másolat alapján készült másolat, ahol a hajdúkat jelképező oroszlán a császári erőket jelképező sast tépázza. Formája régies, valójában egy standard forma. A standard rangjelző zászlóként szerepel a XVII. században.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem zászlaja 1617-ből

Történelmi zászló

 

A jellegzetesen erdélyi stílusú zászló, a szokásos lángnyelvekkel mindkét oldalon Bethlen Gábor címerét ábrázolja, körülötte az erdélyi nemzetek jelképelemeivel. A zászló eredetije a XIX. század végén a millenniumi kiállításon még ép volt, a II. világháborúban azonban elpusztult. Itt jegyezzük meg, hogy a zászlók méretének megváltozta, azaz növekedése a haditechnika változásának oka, mert a tüzérség és a füstös lőpor megjelenésével a zászlók csak akkor voltak láthatók a csatatéren, ha méretük a szokásosnál nagyobb volt.

A szigetvári hős, Zrínyi Miklós zászlaja

Történelmi zászló

Történelmi zászló

Zrínyi Miklós zászlajáról csak annyit tudunk, hogy nevezetes kirohanásakor a hadvezér olyan zászló alatt halt meg, amelynek egyik oldalán a császár, másikon az ország címere volt. A rekonstrukció a kor fecskefarkú zászlótípusát idézi, rajta a császári címerrel, előlapján a korabeli magyar királyság címerével. Zöld alapszíne a kor kedvelt, leginkább a huszárság zászlóira emlékeztet.

A fekete sereg zászlaja

Történelmi zászló

 

Mátyás király hadseregéhez kapcsolódó zászló, ahol is az uralkodó az Árpád-házi családi sávokat, valamint a cseh királyság oroszlános címerét egyesítette egy negyedelt pajzsban, középen a saját, családi hollós címerével. A zászló ábrázolása Philostratus krónikában maradt fenn, és Corvin János bécsi bevonulását ábrázolja. A sávok és az oroszlán eredetileg ezüst színűek voltak, a miniatúrán azonban az ezüst oxidálódott, így hagyománytiszteletből feketében ábrázolják a zászló rekonstrukcióján.

Hunyadi János zászlaja

Történelmi zászló

 

A zászló elméleti rekonstrukció, Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, ahol is a családi hollós címert V. László adományaként a bátorságot jelképező vörös oroszlánnal egészítették ki. Megjegyzendő, hogy ez az oroszlán nem egyezik sem a cseh királyi oroszlánnal, sem pedig Beszterce vörös oroszlánjával, bár a Hunyadiak Beszterce grófjai is voltak. Az adományozólevél az oroszlánt a bátorság jeleként emeli ki.

Anjou-királyi zászló

Történelmi zászló

 

A jellegzetes középkori banner típusú zászló. Az Anjou-uralkodók - Károly Róbert és Nagy Lajos - idejéből származik. Ezen a zászlón jelenik meg először, hogy vegyesházi uralkodók saját színeiket (címerüket) egyesítik az Árpád-házi királyok családi színeivel, ezzel jelképi szinten is jelezve uralmuk legitimitását. Jelen esetben a liliomos Anjou-címerrel. Érdekessége, hogy a zászlócsúcson is az Anjouk jelképe, a liliom jelenik meg.

 

A Baranyai Huszárezred ezredzászlaja 1730 körül

Történelmi zászló

Történelmi zászló

 

Jellegzetes huszárzászló a XVIII. századból. Előlapján a kétfejű sas mellén magyar királyi címerrel látható, hátlapján köpenyes Madonna-ábrázolás, Szűz Máriának ez az ábrázolása a XVII. és a XVIII. század elején nagyon népszerű volt, óvó-védő szerepet töltött be. Az agyonhímzett zászlólap jellemző a korra, nem különben az úgynevezett kopjacsúcs, amelynek nemcsak díszítő, hanem esetenként a zászlótartót védő szerepe is volt a harcokban. A zászlótartónak a korban, esküjéhez híven halálig védenie kellett a zászlót, és végszükségben a zászlócsúccsal is tudott védekezni.

A Jászkun avagy Török huszárezred századszászlaja 1770-ből

Történelmi zászló

Történelmi zászló

 

A zászló egyik oldala kék, másik vörös színű, mindkét oldalán a Mária Terézia és fia, József társuralkodó egyesített névjele látható, fölöttük az osztrák főhercegi koronával.

Pest vármegyei nemesi felkelők lovasságának zászlaja - XVIII. század vége

Történelmi zászló

Történelmi zászló

 

Az inszurrekcióra jellemzően kicsit régies stílusú zászló, amelynek egyik hátoldalán Magyarország védasszonya, Szűz Mária ábrázolása látható, a másikon pedig Pest vármegye címere. A zászlólap dúsan díszített. A zászló korabeli szokásnak megfelelően festett, csúcsdíszén kétfejű császári sas található.

Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló

Történelmi zászló

Történelmi zászló

 

A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlő szárú háromszögekből álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Előlapjukon mindig a magyar kiscímert ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon pedig a Magyarok Nagyasszonya látható. Ennek a zászlónak az előlapján a korona nélküli kiscímeren a korona helyén az 1848-49-es szabadságharcra jellemző, hungarikumnak tekinthető kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja.

Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja

Történelmi zászló

Történelmi zászló

 

A kiegyezés utáni magyar királyi honvédség klasszikus zászlaja, előlapján a magyar király középcímerével, hátoldalán I. Ferenc József névjelével. Ezt a zászlótípust az I. világháború után is több alakulat használta egészen 1938-ig.

1938-ban rendszeresített (1938. mintájú) magyar királyi honvéd lovassági zászló

Történelmi zászló

Történelmi zászló

 

Másolat, hátlapján a magyar középcímer található, amely ebben az esetben igénycímer, amely a trianoni szerződés előtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezi. A lángnyelv motívum az állandó császári-királyi hadsereg első, rendszeresített, 1743-as zászlajára utal vissza.

Az 1949-ben rendszeresített (1949 mintájú) csapatzászló

Történelmi zászló

 

A második világháború utáni időszak első rendszeresített honvéd zászlaja, amely a 18. századi huszárzászlók és az 1849-es trónfosztás utáni zászlók hagyományait egyesíti. Mindkét oldalán látható címer a közvélekedésben 1848-49-hez kötött úgynevezett Kossuth-címer, azaz egy korona nélküli kiscímer. Ez a csapatzászlótípus vélhetőleg a legrövidebb ideig volt használatban a magyar honvédségnél. 1949 márciusában rendszeresítették. 1949. augusztus 20-án azonban bejelentették az új, az utókor által Rákosi-címernek nevezett jelkép használatát, és a fenti csapatzászlócímer részét 1949 szeptemberétől az új címerrel takarták ki. 1950-ben a Magyar Néphadseregnél új csapatzászlót rendszeresítettek, ez a csapatzászló vörös alapon zöld-fehér farkasfog pártázattal készült, közepén a már említett úgynevezett Rákosi-címerrel.

1990-ben rendszeresített (1990 M mintájú) csapatzászló

Történelmi zászló

 

A rendszerváltás után a honvédség visszatért a régi jelképekhez. A zászló az 1949-es csapatzászló alapján készült, amely egyesítette az 1743-as és az 1848-as csapatzászló elemeit. Címerrésze a hatályos címernek a klasszikus 1848-as pajzstartókkal, azaz a tölgy- és babérkoszorúval való kiegészítése. A címert ebben a formában a Honvédelmi Minisztérium mint saját jelvényét, logóját használja.